2018.03.23.

Amurozás a Zoltán és Diána tavon

Amurozás a Zoltán és Diána tavon

A Zoltán és Diana Horgásztó és Pihenőpark Budapesthez közel, körülbelül félórányi autóútra Etyek és Alcsútdoboz között található. Amint megérkezünk, szép és rendezett környezet fogad bennünket. A két tó között található a halőrház, mely egyben büfé is, ahol az etetőanyagok mellett némi horgászfelszerelés is beszerezhető, ha netán otthon felejtettünk volna valamit.  Természetesen egy igényesen kialakított mosdóhelység és zuhanyzó is az idelátogatók rendelkezésére áll, ami azért főként a nyári időszakban manapság már elengedhetetlen.

Korábban volt már szerencsénk a Diana tavon horgászni, ahol főként a pontyok voltak a célhalaink, melyekből szép számmal sikerült fogni az akkori horgásztúra alatt. Most ismét ezen a tavon táboroztunk le, viszont most más céllal érkeztünk, mégpedig azzal, hogy amurozni fogunk. Józsival így is készültünk, főként tigrismogyorót, magmixet és The One Gold bojlit vittünk magunkkal. Ami számunkra igencsak jó hír volt, hogy a folyamatos telepítés mellet bővült a Diana tó amurállománya, hiszen több példányt is helyeztek a tóba ebből a halfajból, sőt nőtt a fekete amurok száma is. Táborállítás közben zajra lettünk figyelmesek a mögöttünk húzódó kerítés közeléből. Mikor közelebb mentünk láttuk, hogy vadállatok mocorognak a tőlünk pár méterre található erdős részen. Ez is egy kiváló példa arra, hogy milyen közel kerülhetünk a természethez még akkor is, ha alig 30 percre vagyunk a fővárostól egy természetbarát, gondos környezetben.

Igazán nyárias melegben kezdtük meg a horgászatot, ami a gondolataink szerint kedvezett a célhalunk étvágyának. Józsi a szemben lévő nádrengeteget, míg én inkább az előttem található sziget széleit szemeltem ki magamnak. Marker úszó segítségével megnéztük a vízmélységet és az iszapvastagságot is, az általunk szimpatikusnak vélt helyeken. Nagyjából 1.5 méteres mélységgel és viszonylag kevés iszappal találkoztunk ezeken a helyeken. Elsőként a csalik kerültek be a vízbe, majd miután a botok már a helyükön voltak, elkészítettük az etetést. Magmixet, kukoricát és The One Gold groundbait-et kevertünk be, amit spombbal juttattunk a végszerelékek köré.

Természetesen a hajszálelőkére is ezek az igazán amuros csemegék kerültek, a pasztás ólomra pedig az elkészített Gold etetőanyagos keverék. A végszerelékek élesítve, nekiláttunk a sátrak felállításának és a tábor elrendezésének. Az első kapásokra nem is kellett sokat várni, hamar beigazolódott, hogy működik a magvas etetés és csalizás. A tóban élnek kisebb méretű fekete amurok is, melyekből mindenképp szerettünk volna fogni.

Már az első napon világossá vált számunkra, hogy igencsak jó amurfauna lakja a tavat és szerencsénkre, étvágyuknál is voltak ezek az erős, növényfaló halak. A mozgalmas nappali óráknak köszönhetően hamar elérkezett az este, majd az éjszaka. Ez az időszak eseménytelenül telt, viszont rátudtunk pihenni a következő napra és egy újabb haldömpingre.

A reggelt etetéssel és a csalik frissítésével kezdtük. Ismét egy magmixes, Gold bojlis és groundbait-es csalogatóanyag került a spombba. Horog csalik terén viszont változtattunk egy kicsit, mivel a magvas és pop-upos csalik helyett, most főként oldódó Gold bojlit fűztünk a hajszálelőkékre. Véleményem szerint lehetetlen százszázalékosan szelektálni, így az amurok mellet sikerült pár szebb pontyot is akasztani, de természetesen ezt mi egyáltalán nem bántunk.

Amint előbújt a nap a fák mögül, ismét 30 °C fölé emelkedett a hőmérséklet. Amíg mi próbáltunk árnyékos területre húzódni, addig a csalik szépen dolgoztak a meghorgászott területeken. Több halfürdést is láttunk szerelékeink közelében, melyek biztatóak voltak számunkra. Ez az igazán meleg időjárás továbbra is kedvezett az amurok étvágyának, hiszen a kora délelőtti órákban már sikerült is több példányt fogni célhalunkból.

Hihetetlen volt számunkra, hogy milyen gyorsan telt az idő, hiszen az amurok nem kíméltek bennünket, szinte egymás után érkeztek a kapások. Mivel egytől egyig nagyon jó erőben vannak az itteni halak, ezért volt olyan példány, amit 20 perces fárasztás után sikerült megszákolnom. Egy igazi pörgős, halban gazdag túrát sikerült összehoznunk, ami tényleg egy amurban gazdag, közel 72 óra volt. A nagy melegben óriási segítség volt a tóparton található büfé, melyben a mosdási lehetőség mellett a hűs jégkrémekkel teli hűtőszekrény megdézsmálása segített átvészelni, az olykor 35 °C kánikulát. Bátran ajánljuk mindenkinek, aki szeretne igényes környezetben eltölteni egy, vagy akár több napot, és nem utolsó sorban egészséges, erős halakat fogni, hogy látogasson el a Zoltán és Diana Horgásztó és Pihenőparkba.

Írta: Paál Norbert

Fotók: Ács József, Paál Norbert