The Fishing & Hunting Channel – Közép-Európa egyetlen lokalizált horgász-vadász csatornája
  • Vadásztársunk, a magyar vizsla – 12.rész

    A vizsla tanításának egyik alapeleméhez érkeztünk. Minden vizslának, így a magyar vizslának is kitűnően kell dolgoznia szárazon és vízen egyaránt, akkor is, ha elismerjük, hogy az igazi vízi vadászkutyák a szetterek és a retriverek, az utóbbiak közül pedig főleg a Labrador. Tegyük hozzá, hogy láttam már ezekből is csapnivalóan......

  • Vadásztársunk, a magyar vizsla – 11.rész

    Kezd kerekedni a munkánk! Már van egy egészséges, fegyelmezett, jó orrú bakfis vizslánk. Elérkezett az idő a lövés utáni feladatok elsajátítására. Eddigi munkánkkal megtanítottuk stílusosan keresni, rögzítettük a vadmegállást, és sikerült féket is „szerelni” rá. Megbeszéltük a lövéshez szoktatást, és a tárgyelhozást néhányszor vaddal is megpróbáltuk már. Most az......

  • Vadásztársunk, a magyar vizsla – 10.rész

    Feltétlen elhozás, feltétlen engedelmesség Megpróbáltam a korábbiakban aprólékosan összerakni a magyar vizsla tartását, tanítását, olyan sorrendiséget javasolva, amelynek betartásával könnyedén juthatunk előre. Bizonyára feltűnt, hogy a tanítás során szinte minden fázisban a játékra alapoztam. Próbáltam a jó helyről származó növendék genetikai adottságaira apellálni. Kétségtelen, kölyökkortól a játékos tárgyelhozás egészen......

  • Vadásztársunk, a magyar vizsla – 9.rész

    A vad jelzése, felhúzás, vadmegállás Lassan, de biztosan halad az idő előre, és vele a mi kis süldő vizslánk is okosodik szépen. A rakoncátlankodás még tagadhatatlanul kiragyog a tekintetéből, és a rosszaság is kiütközik rajta, ami ebben a korban a dolgok természetes velejárója. Óva intek bárkit, hogy feleslegesen keménykedjen......

  • Vadásztársunk, a magyar vizsla – 8.rész

    A következő lépcsőfok Ki látott már olyat, hogy felfelé haladtunkban, az egyik lépcsőfokról a következő nem felfelé, hanem lefelé, esetleg mellé vezet? Pedig a magyar vizsla tanításánál – még ha a könnyen idomuló fajták közé is tartozik – igencsak speciális (virtuális) lépcsőt kell kitalálnunk! Már írtam korábban, hogy nem lehet......

  • Vadásztársunk, a magyar vizsla – 7.rész

    Az alapok tanítása Mikor már a 4-5 hónapos kölyök gondolkodás nélkül fut hozzánk a behívásra, hihetnénk azt is, hogy teljesen készen vagyunk a nehezével, nyugodtan hátradőlve várhatnánk, hogy felnőjön, és mehetnénk vele vadászni, merthogy a dolog többi része lényegében úgyis genetika! Azért ez nem olyan egyszerű! Ahogy a korábbiakban......

  • Vadásztársunk, a magyar vizsla – 6.rész

    A tanítás alapelvei Megvan a kellő alapossággal kiválasztott kölyök magyar vizslánk. Készen van a helye a korábban leírtak szerint, és az ennivalója is biztosított abból a jó középerős fajtából, amivel jól is tud lakni. Még egyszer mondom, hogy a sikeres kiképzés egyik fontos tényezője a tökéletes takarmány. Nem az......

  • Vadásztársunk, a magyar vizsla – 5.rész

    A magyar vizsla idomítása Az előző részben leírtak alapján, azt gondolom, elég segítséget sikerült adnom ahhoz, hogy igazán kiváló kölyköt tudjunk vásárolni. Mondom, vásárolni! Aki sokall 50–80 ezer Ft-ot kiadni egy tökéletes kölyökvizsláért, az inkább ne tartson kutyát! Értékes kölyköt nem nagyon szoktak ajándékozni. A nem értékes meg minek…......

  • Vadásztársunk, a magyar vizsla – 3.rész

    Milyen korú vizsla alkalmas a tanításra? Ez a kérdés gyakran felmerül azzal együtt, hogy milyen legyen a tanonc ivara, és hol tartsuk kutyánkat. Ezek valóban fontos kérdések, csak az a baj velük, hogy akkor vetődnek fel, amikor már ott nyüszög előttünk az új jövevény, kétségbeesett, tágra nyílt szemmel. Aztán......

  • Vadásztársunk, a magyar vizsla – 2.rész

    A magyar vizsla tanítása Szándékosan írtam tanítás kifejezést, bár a tökéletesen, sípjelekre dolgozó kutya összeépítésének kétségtelenül vannak sarkosabb, népszerűtlenebb elemei. Azért a csupán szoktatásos, rávezetéses módszerrel is érhetünk el olyan eredményt, amivel sikeresen dolgoztathatunk vele egyéni vadászaton, később társas vadászaton is. Mielőtt belekapnék a részletekbe, eszembe jutnak kedves kutyáim,......

  • Vadásztársunk, a magyar vizsla – 1.rész

    Idestova negyven esztendeje, hogy komolyan kutyázom, első bámulatos kutyám egy airedale terrier volt. Ilyen univerzális kutyafajtát azóta sem sikerült felfedeznem. Daisyvel nyertünk őrző-védő szolgálati munkakutyaversenyt, és vizslaversenyen is voltunk másodikak. Ezután jöttek a nehéz évek német vizslák képében, majd ezzel párhuzamosan – hivatásos vadász lévén – a véreb, majd......

  • Vadászéletek 8. – Gróf Teleki Samu

    A magyar felfedezô utazások történetének jelentôs és ismert vállalkozása kötôdik gróf Teleki Sámuel nevéhez, aki osztrák útitársával, Ludwig von Höhnel sorhajóhadnaggyal a XIX. század egyik legeredményesebb expedícióját hajtotta végre Kelet-Afrikában. Ausztriában nagy megbecsüléssel tartják számon Höhnel munkásságát, ami elsôsorban az általa írt, németül, angolul és magyarul közreadott könyvének tulajdonítható.......

  • Vadászéletek 7. – Habsburg József főherceg

    Kilencven éve, 1913-ban jelent meg az Athenaeum Rt. kiadásában a szíve minden dobbanásával magát magyarnak valló és 1945 után sajnos  méltatlanul elfelejtett József fôhercegnek, az „Elsô Magyar Vadász”-nak Erdei magány és egyéb vadásztörténetek címû könyve, amely egy csapásra a korszak elismert vadászírói közé emelte. Nem lehet eldönteni, hogy a......

  • Vadászéletek 6. – Draskovich Iván

    Neve összefügg az európai gímszarvassal, a soha meg nem ismétlôdô tótmegyeri apróvadterítékkel és a lôsporttal. Róla írta Széchenyi Zsigmond, hogy Károlyi Lajossal együtt ôt tartja a század két legnagyobb, minden téren legkiválóbb magyar vadászának. Draskovich Iván híres nemesi család sarja. Ôsei már ott harcoltak 1464-ben Jajce városának ostrománál Mátyás......

  • Vadászéletek 4. – Bársony István

    Hetvenöt éve hunyt el a magyar természetleíró vadászirodalom aranytollú mestere. Bársony István 1855. november 15-én született a Fejér megyei Keresztesen (ma Sárkeresztes), ahol késôbb a község díszpolgára lett, amely megtiszteltetést az akkor már híres író a legnagyobb büszkeségének nevezett. Édesapja uradalmi gazdatisztként dolgozott, s a népes családban István az......

  • Vadászéletek 3. – Horthy Jenő

    A Horthy-család a szokványos vidéki földbirtokosok életét élte Kenderesen a 19. század második felében. A családban a férfiak helyzetüknek megfelelôen vadásztak; ekkor az Alföldön még kevés volt a vad, a fogoly, a nyúl, viszont nagy tömegben fordult elô a vízivad. Horthy Jenô Kenderesen született 1877-ben, három évet járt Sopronban iskolába, majd......

  • Vadászéletek 2. – Erdődi gróf Pálffy Pál

    Vadászíró és a C.I.C. tisztségviselôje, 1890. február 12-én született Gidrafán (Pozsony vármegye, Nagyszombati járás, ma Budmerice, Szlovákia). Apja gr. Pálffy János (1857–1934) gidrafai földbirtokos, jeles vadgazda és közéleti személyiség volt, a Szlovákiai Vadászati Védegylet (LOS) egyik alapító tagja, akit 1920. december 10-én az alakuló közgyûlésen a védegylet alelnökévé választották.......

  • Vadászéletek 1. – Rudolf trónörökös

    Habsburg Rudolf Ferenc Károly József (Laxenburg, 1858. aug. 27. – Mayerling, 1889. jan. 30.) fôherceg, osztrák–magyar trónörökös, I. Ferenc József és Erzsébet egyetlen fia gondos nevelésben, a kornak megfelelô általános és katonai képzésben részesült, s nagyrészt polgári oktatói közt nemcsak neves egyetemi elôadók, de – mint a magyar trón várományosának, 1867......