The Fishing & Hunting Channel – Közép-Európa egyetlen lokalizált horgász-vadász csatornája

Compóhorgászat a Felvidéken III

A galántai kitérő után ismét az Ekopark Relaxban találtam magam, ahol két órán belül tele fogtuk a szákot, olyan compókkal amilyenről eddig csak álmodni mertem… de azért betévedt egy kisebb, de annál erősebb potyka is a merítő szákba. Kedvet kaptam a pontyfogához. Nagyobb példányok reményében csónakba szálltam. Kerestem egy árnyas helyet, ahol mozdulatlan elrejtőztem. Csak pár szem kukoricát szórtam csalogatásul és kevéske mézes búzát, hogy a keszegek fellármázzák a környéket. A felszín altató nyugalma alatt, egy igen népes keszegraj lepte el az etetést. Erre vártam; előbb utóbb a ponty is észbe kap –gondoltam. Türelemmel vártam. Tudtam, hogy a nagyobb horogra fűzött műanyag csalit ezúttal csakis potyka veheti fel. Egy kegyetlen megtépés után ismét csak egy két-nyaras jutott részemre. Boldog voltam. Jó fárasztás volt, szép kapás… mi kellene több? Csak egy kis gonoszkodás! A ponty visszaeresztése után rácsorogtam Marci etetésére… hátha sikerül ellopnom előle egy termetesebb halat. Marci nem sértődött meg. Igazi önzetlen barát. Még jó tanácsokkal is ellátott.

14 15

Nem hittem neki. A 23-as előke az éjszakai pontyozáshoz valóban vékonynak bizonyult. Egyedül, szendergősen álomszerű kapások követték egymást. A világító patronos úszó, minden előzetes jel nélkül rohant a közeli bedőlt fába. Csatt!… és a következő is csatt. meg az utána lévő… ja nem is az nem tépett meg mert egy éjszakai compó volt.16 17

A pontyok a bolondját járatták velem. Mindegyik megtépett. Fonott zsinórt csévéltem fel és vártam a következő kapást. Ezúttal nem szakított, de megálljt sem tudtam parancsolni a halnak, ugyanúgy beúszott a védelmet adó akadóba, hogy saját kezemmel kelljen eltépni az erős fonottat. Nagyon durván megleckéztettek a pontyok. Megtanultam, nem félvállról venni a békés halakat.18 19

A derengő hajnalban is ugyan ott horgásztam. Reméltem, hogy a halak nem hagyják abba és kapókedvüknél maradnak. Úgy látszott a compók lepihentek. Éjjel azért sikerült belőlük kifogni jó párat. A pirkadat inkább bodorkát és vörösszárnyút adott. Kicsi halak, de nincs a horgászatuk izgalom híján. Kezdem megszeretni ezt a fajta, mondhatni a klasszikus horgászatott. Figyelni a nyugodt vizet… de az ember mégis tudja, érzi, hogy bármelyik pillanatban történhet valami… és történt. Mintha megérezték volna a fekete víz compói, hogy búcsú reggelem ez a víztől. Megkíméltek és voltak szívesek horgomra akadni és küzdeni.

20

Búcsú-compóimra biztosan sokáig emlékezni fogok, és amikor eszembe jutnak a Fekete Víz holtágán eltöltött napjaim, őket látom majd lelki szememmel. Visszatérek majd az Eko Relexba és kifogom életem legnagyobb rekordlistás compóját!

Írta: Erdélyi Pupa Balázs

Képek: a Travel with Pupa –Tinca tinca