The Fishing & Hunting Channel – Közép-Európa egyetlen lokalizált horgász-vadász csatornája

A Ponty

Cyprinus carpio

Az egész földön a legszélesebb körben elterjedt édesvízi halfaj. A régiónkban nagyjából 30-35 kilósra nő meg, hossza elérheti az 1 métert. A tógazdasági nemes pontyok örökletes pikkelyezettsége alapján elkülönítik a pikkelyes, a tükrös, oldalsoros és az ún. bőrponty változatokat, amelyeknek számos variációja ismert. Eredeti élőhelyét nyáron felmelegedett, sekély vizű tavak, holtágak, folyók mellékágai alkották. Mára a telepítéseknek köszönhetően olyan vizekben is előfordul, amelyek nem felelnek meg a ponty környezeti igényeinek. Jelenlétére nádasoknál a nádszálak lökésszerű mozgásaiból, nyílt vizeken a vízfelszínen megjelenő buboréksorból (túrás) következtethetünk. Elsősorban a jól felmelegedő, iszapos aljzatú, álló és lassan folyó vizeket kedveli. A dús növényzet viszont fontos a számára, nemcsak rejtekhelyet jelent a halnak, hanem táplálékot és ívó helyet is. A víz oxigéntartalmával kapcsolatos igénye szerény, a ponty az oxigént különösen hatékonyan hasznosítja. Amennyiben a víz oxigéntartalma lecsökken a ponty másodlagos levegőfelvételhez folyamodik, a vízfelszínen levegőt szippant (pipál), sőt egyes esetekben bőrön keresztül is tudja az oxigént hasznosítani. A ponty mindenevő halfaj. Természetes táplálékát a vízfenéken előforduló rovarlárvák, puhatestűek, apró rákocskák alkotják. A nagyobb pontyok esetenként a kisebb halakat is bekapják, de a ponty ettől még nem ragadozó. A táplálékot a ponty a harmonikaszerűen előrenyúló szájával veszi fel, majd garatfogaival felaprítja. Ideális esetben, vagyis 18-20 fokos vízhőmérsékletnél és kedvező ívó helyek meglétekor az ivarérett halak májusban és júniusban ívnak, bár ez elhúzódhat július közepéig is (kedvezőtlen vízhőmérsékletnél).