Harcsa, az ellenségünk

A horgászok szemszögéből talán a legmegosztóbb halfajunk a harcsa. Egyrészt minden horgász vágya egy kapitális méretű példány kifogása. Másrészt pedig sok vízen nemkívánatos halfaj, ráadásul sok tiltás van érvényben a harcsa miatt. (Lukácsi Béla)

Keszegnász idején

Számomra elképzelhetetlen volt, hogy egy úszós pálca mögé üljek, és mélabús lesben várjam az eseményeket, míg valahonnan egy ragadozó elém nem téved, és elhúzza a szerelésemet. Az aktívabb, kereső, pergető horgászat híveként nagyon meg kellett erőszakoljam magam, de néhány évvel ezelőtt beadtam a derekam, belepróbáltam a számomra lustának tartott módszerbe, és megkötöttem az első pedzős készségemet. Ennek több oka is volt, de az győzött meg, hogy képtelenség a wobblereimet a megfelelő helyen vezetnem, ahol a harcsákat és a süllőket elérhetném velük. Mivel a Tisza partja nagyon benőtt dzsungel, szinte csak a merőleges dobás-bevezetés lehetséges, így viszont nem tudom a part mellett közvetlenül, méternyi mélységekbe vezetni a csalimat. Mire eléri ezt a tartományt a wobbler már a ladikom mellett táncol, és a legeredményesebb részek maradnak meghorgászatlanul. (Oláh Csaba)

Bledi tél

A jól sikerült nyári horgászat után úgy döntöttem, hogy decemberben visszatérek a havas hegycsúcsok ölelésében elterülő, csodálatos szépségű Bledi-tóra. A tervem az volt, hogy a hideg víz ellenére ebben az időszakban is megpróbálok egy 20 kiló feletti pontyot fogni. A téli horgászat több szempontból sem könnyű ezen a vízen. Az egyébként is kristálytiszta víz a téli időszakra még átláthatóbbá válik, ezért a pontyok leginkább az éjszakai órákban táplálkoznak. Az egyre lehűlő vízben napról napra kevesebb táplálékot vesznek magukhoz. Ráadásul az utóbbi pár évben a nagy pontyok száma erősen megcsappant. A helyi horgászok mindössze 50-80 darabra saccolják a több mint 140 hektáron elterülő tóban élő 20 kiló feletti pontyok számát. (Jankovich Krisztián)

 

A Tapogatók Fishing Team útja az NBBH-ra

Mint sokan azok közül, akik ezeket a gondolatokat olvassák, én is horogra tűzött csontival és kukoricával fogtam életem első halait. Természetes vizeken kergettem a sügereket, úszós módszerrel. Kicsivel később ma már végtelenül egyszerűnek számító végszerelékeket kötöttem a jól megtömött bordás etetőkosár mellé. A kukoricák is egyre huncutabbá váltak: mézes, pálinkás, szúnyoglárvás. Alkonyattól pirkadatig már nem tudtam kihorgászni magam. Nem volt elég. A tópartra leterített pokrócot felfújhatós matrac váltotta ki. Ha elég melegek voltak az éjszakák, a susogós melegítő és a hálózsák nem hagytak fázni. Hol voltak akkoriban a mai bojlis pecákra jellemző, fényűző gurmé kitelepülések, a több tételes különleges italkóstolók? Tarja és májas kerültek az ikonikus krémszínű vászon hátizsákomba. (Burján Szilárd)

 

Veszélyes-e a harcsa az emberre?

Takács Laci és Balogh Tibi barátaim egy igazán szép harcsát zsákmányoltak a Mályi-tavon nemrégiben. Voltaképp akkor, amikor ezek a ragadozók még kevésbé aktívak, az igazi étvágyuk később fog megjönni, ha a víz hőfoka 10 Celsius fölé emelkedik. Talán ebből is jól látszik, hogy a tó harcsaállománya elég komolynak mondható. Évekig, sőt, évtizedekig nem horgászott rájuk senki tudatosan, ami által elég nagyra nőttek, közben pedig szaporodtak is. (Jakó László)

 

Egy megszállott pontyhorgász

Vége a dermesztő téli hónapoknak, elérkezett a várva várt tavasz. Sokan ekkor kezdik el leporolni ősszel szögre akasztott felszereléseiket – ellentétben velünk, akik télen sem hagyunk fel kedvenc hobbinkkal. Minden esetben örömmel tölt el, amikor hozzám hasonló fanatikus pontyhorgásszal találkozom. Megismerkedésünk óta kiderült, hogy Lakatos Pista barátommal sok közös dologban hasonlítunk, viszont ő, ha kell, egyedül vág neki a túráknak. Ezt az akadályt korábban én is sikeresen vettem, de ha tehetem, már nem megyek egyedül a vízpartra. Érdekes Pisti története, de nem tudok elmenni mellette. Miért? Tartsanak velem… (Nagy Csaba)

 

A szavak őrzője

A nyolcvanas évek elején járunk. Makón élt egy kisfiú, aki szabadidejét vagy a Maroson töltötte, édesapjával pecázva, vagy a nagymamája kertjében, kacsákat kergetve. Az előrelátó nagyszülő egy ízben örökmozgó unokájának a helyi szatócsboltban megvásárolta Fekete István „Tüskevár” című ifjúsági regényét. A kisfiút egy életre elvarázsolta a könyvek, a természet, a halak és a horgászat világa. Koczkás László – a magyar horgászirodalom gyűjtője, kutatója, bibliográfusa – története így vette kezdetét… (Szittnyai Zalán)

 

A legnagyobb ponty nyomában

Sok éve már, hogy az első hírek megérkeztek Európába egy egzotikus helyen fekvő, gyönyörű tóról, melyben a világ legnagyobb testű édesvízi halai foghatók. Az első filmeket ámulva néztük, hogy ilyen halak is léteznek a Földön, és persze a kapitális méretek is szemet gyönyörködtetőek voltak. Mára számos film található a videómegosztó portálokon erről a helyről, melyet úgy hívnak Gillhams Fishing Resort. (Pálfai Gábor)