A Magyar Haltani Társaság folytatta a hagyományokat és a jelölési elveknek megfelelően három őshonos halfajra lehetett szavazni. A jelöltek: 

• Lápi póc 
• Sügér
• Selymes durbincs

A lápi póc fennmaradt állományai mára egymástól elszigetelten, holtágakban, tőzeglápokban, sekély vizű tavakban, kisebb vízfolyásokban és csatornákban vannak jelen. A lápi póc további fennmaradását az egyre gyakoribbá váló száraz periódusok, valamint a Kelet-Ázsiából származó inváziós amurgéb is fenyegeti. Természetvédelmi szempontból igen értékes, fokozottan védett, bennszülött halfajunk, eszmei értéke példányonként 250 000 Ft.

A sügér kis méretű, őshonos halfajunk, a nagyobb példányok testhossza 20-25 cm, de ritka estekben elérheti a 30 centit is. Aránylag magas testű, oldalról lapított, feje a testéhez képest nagy, szája végállású, hasítéka a szem középvonaláig húzódik. Sporthorgászati értéke az évek során felértékelődött, mivel igen nagy sikerrel fogható könnyűpergető technikával is. A magyarországi horgászrekord: 1,87 kg (1988).

A selymes durbincs kis termetű halfajunk, a nagyobb példányai 15-20 centiméteres testhosszt érnek el. Nagyobb víztömeget, az áramlás erőssége helyett pedig inkább annak állandóságát igényli, ennek megfelelően kis folyókban és tavakban nem fordul elő. Őshonos, endemikus (bennszülött) fajunk, lényegében csak a Duna és mellékfolyóinak vízrendszerében lelhető fel. Közvetlen gazdasági jelentősége nincs, de természeti értéke miatt törvény védi, eszmei értéke példányonként 10 000 Ft.

A válaszadók több, mint 50%-a a lápi pócra voksolt (2907), a sügérre 2205-en, míg a selymes durbincsra 693 szavazat érkezett. 

Forrás és kép: Magyar Haltani Társaság