Vízvonalban – Erdélyi kalandok 1. rész

Erdélybe indultunk, székelyföldre, egy közel 800 km-eres út állt előttünk. Útközben nagyon szép tájakon haladtunk át, gyönyörű völgyek, hegyek, fák sokaságával találkoztunk, és hát egy több mint 9 órás út után érkeztünk meg a Szépvízi tározóra. Itt azonnal nekiláttunk a pergetésnek, nem bírtuk ki, hogy ebbe a gyönyörű vízbe ne próbáljuk ki a műcsalikat.

A Szépvízi-víztározó egy mesterséges tó Csíkszeredától 14 km-re a Csíki-havasokban. 1981 és 1986 között épült, Csíkszereda és a környező falvak vízszükségletének 90%-át biztosítja. A tározóba maximum 7 millió köbméter víz fér és szükség esetén 17 óra alatt ereszthető le teljesen. Hosszúsága 1,2 km, szélessége pedig fél km. Közel egy négyzetkilométer vízfelület várja a horgászokat és a kirándulni vágyókat. A tó halállománya nem túl nagy, de talán ez az egyetlen olyan víz a környéken, amelyet a hegyekből érkező patakok nem piszkítottak be, és így van némi esély a halfogásra. A víztározóban él számos csuka, pisztráng, sügér és fejes domolykó is. A tározó a tenger szintje felett, közel 1000 méteren található, így olyan látvány fogadott minket melyhez nem voltunk hozzászokva.

A tározón kevés idő jutott a horgászatra, de ennek ellenére nagyon szép élményekkel zártuk azt a pár órát. Utána egy olyan vízre indultunk, melyen kevesen tudnak horgászni, de mi megkaptuk az engedélyt. Irány a Gyilkos tó!

A Gyilkos-tó egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. Területe 32 hektár, tengerszint feletti magassága 983 méter. Az 1986-os mérések szerint kerülete már csak 2800 m, legnagyobb mélysége pedig 9,7 m.

A Gyilkos tavon nagy élmény volt horgászni, gyönyörű tájon voltunk, mindenhol bedőlt fák, fenyőfacsonkok. A helyiek elmondása szerint csukát, pisztrángot, domolykót, sügért lehet fogni. Sajnos abban a pár órában amit itt töltöttünk, nem sikerült halat fognunk. Két rávágásunk volt, egy kis csuka és egy sügér, végül, egyik sem lett meg.

Nagyon nagy élmény volt, de nekem közben a fejemben az volt, hogy hamarosan indulunk a Békás-szorosra, kíváncsi voltam, hogy azon a vad vízen tudunk e fogni pisztrángot! A Békás-patak a Gyilkos tóból ered, Hargita megyében. 42 kilométer hosszú és 983 méter magasan található az eredete. A szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy azaz nem a patak vize, hanem a föld mozgása alakította ki ezt a monumentális természeti csodát. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Nagyhagymás Nemzeti Park része.

Egy olyan részét választottuk a Békás-pataknak amelyről azt gondoltuk, hogy itt nagyobb eséllyel tudunk pisztrángot fogni. Ugyanis itt a sebes zúgók után egy lassabb folyású, nagyobb területű, mondhatni kisebb tavacskák voltak, amiről azt gondoltuk, hogy itt jobban táplálkoznak a pisztrángok. Próbáltunk a legeldugottabb, legcsendesebb helyeket meghorgászni, hogy növeljem az esélyeimet egy kis pettyes becsapására. Léggyel és villantóval is próbálkoztunk, de most nem sikerült halat fognunk. Hamar lement a nap, megbeszéltük, hogy nem adjuk fel, és holnap visszatérünk ide.

Másnap viszonylag korán, 11 órakor lent voltunk a Békás patak medrénél. Szárazléggyel próbálkoztunk, igaz a felszerelésünk nem az a klasszikus legyes megoldás volt. Először a csendesebb részeket próbáltuk meghorgászni, aztán közvetlenül a vízesések alatt próbálkoztunk. Nagyon nehéz terepet választottunk a pisztrángozáshoz, szinte az egész szorost bejártuk. Mellettünk a meredek sziklafalak egészen az égig nyúltak, a víz pedig akadályt nem ismerve zúdult alá a mélybe. Norbinak sikerült fognia egy kis sebes pisztrángot, így azért megnyugodtam, hogy hal nélkül már biztosan nem távozunk. Ez azért már tényleg valami a Békás-szorosban!

Elérkezett az a pillanat, amikor a Nagy-Küküllőre pisztrángozni indultunk. Bevallom őszintén nagyon vártam már ezt a horgászatot, hiszen ezt a stílust annyira nem ismerem. A Nagy-Küküllő a Görgényi-havasokban ered és Balázsfalva mellett egyesül a Kis-Küküllővel. Az egyesülést követően Küküllő néven folytatja útját, egészen Mihálcfalváig, ahol beletorkollik a Marosba. A Küküllő jelentése: kökényes.

Tapasztalat híján a pergetést választottuk mindketten. Pergető bottal egy picit vastagabb pergető zsinórral és kisebb, körömnyi körforgókkal próbálkoztunk. Norbi már a harmadik dobásra sikeres volt, egy gyönyörű sebes pisztrángot sikerült horogra csalnia. Láthatóan élt a víz, mozogtak a halak. Megérkezett az első szivárványos is, majd a második.

Egy kisebb, kapásmentes időszak következett, ezért mindketten légyre váltottunk, és csak szimplán úsztattuk az árral. Innentől nem volt megállás. Nagyon jól ment a hal, egymás után fogtuk a szivárványos, illetve a sebes pisztrángokat.

A folyó halfaunája roppant változatos. Felső hegyvidéki részén Székelyvarság falu és Székelyudvarhely között nagy számban pénzes pért, fejes domolykót, paducot, sebes pisztrángot, pataki pisztrángot, petényi-márnát, botos kölöntét, kövi csíkot lehet benne találni. A legyezés műfaját ugyan nem sikerült teljesen elsajátítanunk, de önmagában a legyes horgászat nagyon sikeres volt. Élveztük minden pillanatát.

Írta: Ács József

Fotók: Paál Norbert és Ács József