Nagyon szívesen kalandozok el bármilyen vízre, legyen az itthon vagy akár külföldön. Már volt szerencsém pergetni közeli és távoli országokban egyaránt több kevesebb sikerrel. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy időnként megadatik!

Minden új helyszín nagyon sok tanulságot rejteget. Érdekes dolgok kerülnek felszínre, kicsit mindenhol más a peca. Mivel más egy, egy víz adottsága a benne élő halak viselkedése eltérő lehet. Gondoljunk csak arra, ha a táplálék hal nem ugyan az, mint nálunk, akkor pl a csuka is más csalival fogható eredményesen, mint nálunk.

Decemberben, ünnepek alatt volt kis idő a szusszanásra és elgondolkodtam, hogy hol lehetne egy igazán jót pergetni és talán filmet is készíteni. Mivel nálunk a tél megnehezíti időnként a horgászatot, mert befagynak a tavak, és a hideg miatt a zsinórunk által felhordott víz bele fagy a gyűrűkbe. Eszembe jutott, hogy horgász ismerősök jókat pecáztak télen is az Ebrón, ezért arra gondoltam, hogy bele kellene vágni egy ilyen túrába. Felhívtam Kristófot, hogy mi a véleménye róla, és elmondta, hogy épp januárban terveznek egy utazást. Ha gondolom, akkor tartsak velük. Sokat nem gondolkodtam rajra, és azonnal tervezni kezdtem a megoldást, hogy el tudjak velük utazni. Kristófék mostanság kajakból is pergetnek és már az Ebrón is kipróbálták azt. Most is azzal tervezték a túrát, ezért mindenképp autóval utaznak, ami után utánfutón szállítják a kajakokat. Aki egy ilyen túrába bele vág, az készüljön, hogy ha folyamatosan haladnak, kisebb taktikai szünetekkel, akkor is 23 óra az út nagyságrendileg. Ebben az esetben legalább 3 utasnak kell tartózkodnia az autóban, hisz egy vezet, a másik szóval tartja a sofőrt, a harmadik pedig tud aludni. Váltásokkal ez az út kivitelezhető.

Ennek az infónak tudatában, első gondolatra az jutott eszembe, hogy akkor megyek én is autóval és kihúzom magammal a csónakot is. Kis gondolkodás követve ezt az ötletet elvetettem. Egy részt, mert csak ketten lettünk volna az autómban, a másik, hogy tél közepén nem biztos, hogy minden útviszony optimális lehet. Illetve nincs ponyvám a csónakra, mire kiértem volna, és esetleg esik az eső, havazik, akkor teljesen bemocskolódott volna a technika.

Innentől kezdve a repülés jött szóba, ami kényelmesebb, mint a 23 óra folyamatos autózás. Szerencsére a srácok felvállalták azt, hogy a horgász felszerelést leszállítják nekem, tehát kizárólag egy bőrönddel kellett kalkulálni, amibe a személyes holmik elfértek. Felvetődik a kérdés, hogy akkor miből fogok pergetni, hisz a folyó nagyon hosszú, és a jó helyek bizony messzire esnek egymástól. Még szerencse, hogy komoly horgász túrizmus épült már ki hosszú évek alatt Caspe és a folyó térségében. Sok szállást lehet találni, ahol szinte mindenki tart csónakot, amit ki is lehet bérelni. A horgászat minden formáját lehet művelni, aki épp nagy pontyot szeretne fogni vagy partról harcsát, az is megtalálja a számítását.

Mi természetesen pergetni szerettünk volna, és a hírek alapján a süllő és a csapó sügér igen jó állománnyal bír. Sügérből, hazánkban ritkán fellelhető méretekből sokat lehet horogra csábítani. A srácok már több alkalommal voltak itt pergetni, tehát rendelkeztek helyismerettel, ami megnyugtató, hisz 910 km folyószakasz megannyi kanyarulatát, öbleit feltérképezni nem, kis feladat. A repjegyek megvásárlása szerencsésre sikeredett, mert nagyon korán tudtunk indulni, 9 órára már értünk jött a transzfer a Barcelonai reptérre. Onnan majd 3 óra még autóval és elértük Caspe városát. Természetesen úgy időzítettük az érkezést, hogy a többiek autóval is délelőttre érkezzenek, ami azt jelentette, hogy délután már horgászhattunk is.

 

Természetesen a horgász felszerelést optimalizálni kell, de szerencsére kaptam elég instrukciót, hogy mire lesz szükség. Botok terén a gyorsabb, JIG horgászatra tervezett pálcák kellenek. Ezt grammok tekintetében osztottam el. A gyengébb, 5-15gr, a közepes 7-28gr, legerősebb pedig 10-45gr súlytartománnyal rendelkezett. Ezzel a 3 pálcával sügérre is fel voltam készülve, a kisebb csalik bevetésére, illetve a legerősebb egy közepes méretű harcsa fárasztására is alkalmas lehet. Csalik esetén nagyjából az kell, mint amit itthon is használunk. Blade csalik, jig fej, gumihal, esetleg mélyebben járó wobbler. A folyó sok helyen duzzasztott, ezért szinte áll, ami megkönnyíti a horgász dobozt. 5-15 gr fejekkel meghorgászhatjuk a folyót. Csali méretekben 7 cm-től a 14-16 cm-ig készültem. Mivel ott is tél van, a halak azért ott is kevesebbet táplálkoznak, de az éghajlat melegebb, ezért aktívabbak, mint itthon. A tavaszi, nyári alkalmakkor jobb a fogási esély ugyan, de télen is remeknek mondható.

A folyón egyébként épp levonulóban volt egy 3 méteres áradás, ami a Pireneusokból hideg vizet hozott. Itt a 6 fokos víz hidegnek számít, illetve zavaros is volt. Több méterre le lehet alap esetben látni, most 15cm volt az átlátszóság. Nem épp a legoptimálisabb, de ha ebben kell horgászni, akkor meg kell oldani a feladatot. Az időjárás is hideg volt, a helyiek elmondása szerint, mert reggel volt -2 fok, napközben pedig 9-13 fok. Ezen térségben ez is hidegnek számít, mert az éjszakai 5 fok és a nappali 15-17 inkább a megszokott. Számunkra ezek az értékek nagyon hízelgőek, mert amikor épp ott voltam, nálunk éjszaka -10 fok volt, nappal -2 fok és havazott. Az Ebro térsége eléggé szeles, de szerencsére most nem volt ritka, hogy tükör vízen horgászhattunk. Ami még fontos, a horgász engedély, ezt vendéglátónk előzetesen megvásárolta számunkra, ezért mire kiértünk rendelkezésünkre állt.

A táj teljesen más, mint a nálunk megszokott zöld, erdők, és a szántók. Itt a Magyar szemnek kietlen, sziklás, száraz poros minden, mint ha egy western film, helyszínén járnánk. A folyó medre is igen köves, hatalmas sziklák a mederben is folytatódnak. A külső ív majd minden esetben egy sziklafalat mos épp, ahol nem ritka a 20 méter feletti mélység sem a fal mellett szinte, a kanyarulat belső fele, pedig a sekélyebb. A sekélyebb részeket sem úgy kell elképzelni, mint nálunk, ott is hamar 8-10 méteren találjuk magunkat, de legalább van egy lassabban mélyülő rézsű, ami mondjuk 20 méterre a parttól éri el a 10 métert. Illetve sok kisebb., nagyobb elárasztott kiöntés, Öböl tagolja a folyam szélét. Ezek is jó helyek, illetve ezek bejáratai. Jól megfigyelhető, ha magas sziklafal öleli az öblöt, akkor az is mély vízzel rendelkezik.

A horgászatot azonnal elkezdtük, hamar pakoltunk be a csónakba és már hasítottuk is a vizet. A pár órás peca alatt is sikerült elcsípni pár kisebb süllőt, viszonylag közeli helyeket horgásztunk meg. Egy híd oszlop lábainál próbáltunk szerencsét és egy gát betonfala mellett. Aznap egyértelműen a vertikális csalik, a blade csalik voltak a fogósabbak és a zavaros víz miatt a rikító színek, pl firetiger.

Az este hamar elért bennünket, ezért még fényben szerettünk volna vissza érni, és mielőbb elfogyasztani a vacsorát. Természetesen taktikai meetinget tartott a kis Magyar csapatunk, hogy másnap hol vetjük be magunkat, és mivel de ez már a következő írásom tartalma lesz.

 

Írta: Hodula Tamás