Az első forgatásom napjára virradtam. Egészséges izgatottság uralkodott rajtam ébredés után. Készülődés közben azon gondolkoztam, hogyan is fognak zajlani az előttem álló órák. A halfogás miatt cseppet sem aggódtam, hiszen egy jól ismert pályát választottam. Az évek alatt már többször is bebizonyította a tó, hogy remek halállománnyal rendelkezik, gyermekkorom óta horgászom itt a Szíkin.

Hajnalban indultam útnak, és amikor kiértem a tóra a halőr szívélyesen fogadott. Egy friss kávé társaságában átgondoltam az aznapra kitalált stratégiámat és elkezdtem bepakolni. Az évek során összegyűlt tapasztalatomra támaszkodva választottam ki a horgászhelyem. Egy nyílt vízterületre ültem le, melyet nádszigetek tarkítottak. Rengeteg nagytestű hal lakja a vizet, ezért az etetésemet főzött kukoricára, illetve tigrismogyoróra alapoztam. Két távra horgásztam, a balos végszerelékemet egy kis zugban helyeztem le, tőlem 30 méterre. Ennek az volt a nehézsége, hogy egy kis nádkapuba horgásztam és résen kellett lenni, mert a halak egy pillanat alatt berohantak a nádsziget mögé. Megsúgom, ez a hely adta a legszebb halakat a horgászat során.

A másik botommal magam elé horgásztam, körülbelül 70 méterre egy nádsziget csücskét céloztam meg. A nagyobb távot spombbal etettem és nagyobb felületen szórtam a vizet. A kis nádkaput csúzliztam, minél koncentráltabban és pontosabban. Alapozó etetésem elenyésző volt, mindössze néhány marék mag mindkét helyre. Nem kellett sokat várni az első halra, a “kapuból” érkezett egy gyönyörűszép tükrös. Egy szem nagyméretű gumi kukoricát kívánt meg hajszálelőkén felkínálva. Majdnem sikerült megviccelnie a rafinált pontynak, hiszen egyből a nád mögé menekült. De időben lereagáltam a kapását és sikerült kikormányoznom a halat a nádszigettől.

A hal visszaengedése után nemsokkal megérkezett az operatőr is. Gyorsan felvettük a közös hangot és elkezdtük forgatni a tesztfilmemet. Eleinte kissé nehézkes volt számomra a kamerába nézni és beszélni, de szerintem egész hamar felvettem a ritmust. Jöttek sorra a kapások, sikerült jó néhány szép halat a kamera lencséje elé tartani. Utólag visszagondolva nem is értem miért izgultam az elején annyira. Minden halam után pár maréknyi mixet szórtam, így folyamatosan érkeztek a kapások. A végszerelékem összeállításakor visszanyúltam az alapokhoz. Egy nagyméretű bordás kosár adta a lelkét a szereléknek, ebbe gyúrtam őrölt ttx-et és nagy mennyiségű magot. Főzsinórom 0,30 mm-es vastagságú monofil zsinór volt. Egy 6-os méretű horgot kötöttem csomómentes kötéssel fonott zsinórból, a hajszálelőkén különböző gumicsalik voltak felkínálva, ami egyaránt tetszett a pontyoknak, illetve az amuroknak is.

Forró nyári nap volt, ezért nagy figyelmet fordítottam halaimra, hogy minél hamarabb visszaengedjem őket a vízbe. Ez a rettenetes meleg engem is nagyon megviselt, nemhogy őket. Délután 2 órakor már 38 Celsius fokot mutatott a hőmérő foka. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen alább hagyott a halak kapókedve is. Egészen 4 óráig nem is nagyon jelentkeztek, amikor egy hűsítő nyári zápor felélesztette a vizet. Egyből sikerült is egy szép amurt fognom a szakadó esőben.

Ha nem sikerült annyira nádtőre dobnom, egyszerűen nem, vagy csak elvétve jelentkeztek a kapások. Nagyon pontosan kellett horgásznom: ha jól sikerült a dobás, akkor sorra érkeztek halaim.

A horgászatra heavy feeder botokat vittem magammal nagy méretű strapabíró orsókkal. Azért esett a választásom erre a felszerelésre, hogy a nádba menekülő halakat könnyedén el tudjam húzni. Összegezve, a taktikám kiválóan működött, szerintem egy nagyon jó aktív pecán vettem részt, sikerült rengeteg szép halat fogni, és leforgatni a tesztfilmemet.

Köszönöm szépen a Szíki tónak, hogy a helyszínt biztosította.