A Tisza-tó az ország egyik legjelentősebb horgászvize. Ha azt mondjuk, hogy a Balaton a magyar horgászat ékköve, akkor a paradicsomi jelző minimum illik a lassan fél évszázada duzzasztással létrehozott élettérre, amelynek halgazdálkodási hasznosítója január 1-től a Magyar Országos Horgászszövetség.

A változatos és gazdag halállomány komplex ökológiai szemléletű megőrzése és új, fenntartható turisztikai lehetőségek kiépítése is a fő feladatok közé tartoznak, melyet Poroszlón, egy nyilvános fórumon mutatott be dr. Dérer István, a MOHOSZ-OHSZK főigazgatója.

A főigazgató itt mutatta be a MOHOSZ intézkedési tervét és főbb vállalásaikat az elkövetkező időszakra. Ezek közül az egyik, hogy a Tisza – tavi érvényes területi jegyek árait 2025-ben befagyasztják.

Sőt a horgász, aki 2025. március 31-ig éves területi jegyet vásárol a Tisza-tóra 2026-ban és 2027-ben is változatlan áron veheti meg ugyanazon típusú éves területi engedélyét.

Több tekintetben enyhülnek a horgászrendi előírások is és további jó hírként hangzott el, hogy a horgászok a következő években találkozhatnak azzal a mintegy másfél milliárd forint értékű fejlesztéssel is melyet a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia 2030 keretében fordítanak majd a térség fejlesztésére.

Tavasszal több ütemben 50 millió forintos keretösszegig lesz extra telepítés a Tisza-tavon. De az új gazdálkodó célja megerősíteni a halőrzést, amelyhez korszerű eszközöket biztosít, sőt egy, az egyetemekkel közösen tervezett tudományos központ létrehozását is bejelentették, melynek feladata természetesen a Tisza és a Tisza-tó élővilágának kutatása lesz.

Feladat tehát van bőven, és szerencsére megfelelő szakember is, akik ismerik a helyi körülményeket, hiszen a korábbi halgazdálkodó dolgozói állományát a MOHOSZ tovább alkalmazza.

Fotó: MOHOSZ