Szezonkezdés a The One-nal

Józsival egy gyors, nappali horgászatra érkeztünk a Törökbálinti-tó partjára, méghozzá a versenypálya részre. A kora tavaszias idő hamar meghozta kedvünket a horgászathoz, napsütéses idő fogadott bennünket, viszont hűvös szél nehezítette a körülményeket, mely keresztben fújt a tavon. (Paál Norbert)

 

Téli pontyozás a Hidegvölgyin

Az idei februári horgászataimnál kicsit felrúgtam a saját „szabályaimat”, hiszen télen nagyon ritkán pontyozok. Ilyenkor a pontyok testhőmérséklete a víz lehűlésével együtt lecsökken. Életfolyamataik és emésztésük lelassul, ráadásul keveset mozognak, ezért csak elvétve vesznek magukhoz táplálékot. Az én célhalaim a nagyobb példányok, amelyek méretük miatt sok tartalékot halmoztak fel ősszel, és a legtöbb esetben csak késő tavasszal válnak aktívvá. Addig csak akkor vesznek táplálékot magukhoz, amikor az időjárási körülmények és a légnyomás kedvezővé válik számukra. Ezért én télen is a hidegfront betörésekor indulok el pecázni. Ilyenkor nem a legkellemesebb az amúgy is hideg időjárás mellett még az erős északi szelet is elviselni, de hát ha bajuszos barátaim ilyenkor táplálkoznak, akkor nekem is ilyenkor van a helyem a vízparton. (Jankovich Krisztián)

Ventus, a hullámtörő

A Balaton partján a fák törzsei már sötétben pihentek. Lombjaik még ezüstös homályban integettek a Badacsony mögé siető napnak. Az élet koronája a Trianontól és friss sebekből vérző Európából trópusi tájak felé indult, hogy tengerágyában térjen nyugovóra. Cserben hagyott minket, balatoni horgászokat is. A naplemente andalító békéjébe burkolózva nem tudtuk még, hogy mi vár ránk a szezonnyitó balatoni horgászat első éjszakáján. (Burján Szilárd)

Bolondok napja

Épp elérek egy visszaforgót, ahol a víz mélysége 13-ról élesen 15-tre vált. Átváltom a felkapókart, és zsinórt eresztek, hogy elérjem a mélyebb mederfeneket. Ahogy a csalim leérkezik, átváltom a kart, és már indítom is a plasztikot olyan ötven centinyit felfelé, függőleges irányba. Itt picit megállítom, majd ismét a fenékig eresztem, és újra megemelem. A felső holtponton megállítom egy pillanatra, de ekkor hatalmas ütést kapok, melyre azonnal és keményen reagálok. Komoly súlyba húzom bele a horgomat! Botom belereccsen az ütésbe, és perecben marad! Próbálom a megakasztott halat azonnal kizökkenteni, de nem bírom elemelni. Forgolódik, dobálja magát, alig győzöm kiszolgálni testmozgásait, majd megnyugszik, és egyenletes tempóban elindul a folyással szemben. (Oláh Csaba)

Kicsivel bentebb?

A megrögzött feederes versenyhorgászok a hétköznapokon is igyekeznek ugyanúgy öt órát horgászni, mint a versenyeken, miközben betartják az előírt limiteket, kötik fel a szabályoknak megfelelő szerelékeket, és egyebekben is törekszenek a versenyszerű körülmények megteremtésére. Ám van valami, amit még a legnagyobb igyekezet ellenére sem lehet tökéletesen imitálni a hétköznapi vagy éppen hobbihorgászatok során. Ez a valami pedig az az adrenalinnal fűszerezett, csapattársakkal és ellenfelekkel átélt, kisebb-nagyobb tétektől is izgalmas versenyhangulat és érzés, amelynek a hiányát minden versenyző nehezen viseli. (Szarka László)

Az arapaima-király

Döme Gáborral, mondhatom, már baráti a viszonyunk, és egy ideje együttműködünk közösen forgatott filmek készítésében is. Gyakorlatilag a túrák, a forgatási helyszínek leszervezését én végzem el, és sokszor javaslatot is teszek, a világ mely pontjára érdemes elutazni egy-egy látványos horgászat vagy halfaj kedvéért. Nem volt kérdés, hogy Guyana felkerül a listára. Így amikor tavaly hazatértem, elsők között hívtam fel Gábort, hogy ide bizony el kell menjünk filmet forgatni, mert minden adott egy látványos és izgalmas anyag elkészítéséhez. A beszélgetéseket komoly szervezési munka követte, majd 2022 februárjában hárman indultunk útnak Budapestről (Gábor,  Péter, aki az ország egyik legprofibb horgászoperatőre és jó magam), hogy megcsináljuk az év legjobb horgászfilmjét Guyana dzsungelében, az Essequibo folyón. Mind az útvonal, mind a helyszín már ismert volt számomra, de egyetlen víz sem mutatja ugyanazt az arcát kétszer, ezt már megtanultam az utazásaim során. (Pálfai Gábor)

Hideg vízi pontydömping

A horgász társas lény… Ezen elmélet alapján alakult az idei első és talán a szezon egyik legélvezetesebb, legérdekesebb horgászata. Első túrám helyszínéül egy számomra ismeretlen tóra bukkantam, és a relatív sekély, 0,5-2 méteres mélységének köszönhetően nagy reményeket fűztem hozzá, hiszen a mostanság még jéghideg éjszakákat felváltó 7-10 Celsius-fokos nappalok gyengéd sugarai talán könnyebben melegítik fel a sekélyebb vizeket. Azonnal tárcsáztam is a tógazda telefonszámát, aki rendkívül kedves, segítőkész és vendégszerető fiatalameber. Kresák Balázs tógazdával való egyeztetés után már készültem is fejben a túrára, amit a két hónap holtidő után már nagyon vártam. (Kubuk Dániel)

Áprilisi csukales

Letelt a csuka fajlagos tilalma! Az időjárás is barátságosabb arcával mosolyog ránk reggelente, habár itt-ott néha még megcsillan a dér a hajlani zsenge füvön. Ám a célhalunk épp túl van a szerelemmámoros időszakán, ami nemcsak, hogy lehetővé teszi a pergetést, de egyenesen ajánlott is! Ennek oka, hogy a nászban elhasznált energiájukat pótolniuk kell, s a melegedő vízben az étvágyuk is fokozódik. Így tehát a csuka horgászata ilyenkor sokkal komolyabb izgalmakat ígér, mint a késő őszi időszak. (Jakó László)