Fókuszban a horgászat – Hideg vízen

Minden évben novemberre tervezem az utolsó pontyhorgászatomat, mert úgy gondolom, hogy ebben az időszakban még el tudok tölteni pár napot a vízparton. Az időjárás viszonylag kedvező volt, nappal 3-4 fok, az éjszakai hőmérséklet pedig -1 fok körül alakult. Ezt még sátorban egy kis fűtéssel ki lehet bírni. A horgászatra velem tartott Norbi is, aki minden alkalmat kihasznál ha horgászatról van szó.

A Búzásvölgyi víztározóra esett a választásunk, amit ebben az évben nagyon megkedveltünk. Jó halak lakják a vizet, nemcsak pontyok és amurok, hanem a ragadozó állomány is kiváló.

A helyválasztásunk a mély vízre esett, a 2-3 helyre, ami elég közel van a gáthoz. 3-3 botot raktunk össze, amiket az Inox Carp állványain helyeztünk el. Az etetésre The Big One 24-es és The Red One 22-es főtt bojli került, csalinak pedig több fajta csalizó bojlival készültem. Etetőhajóval vittem be a végszereléket, ez a legjobb megoldás arra, ha az előke mellé akarjuk bejuttatni az etetőanyagot. Vastag 35-ös főzsinórom volt a nagy méretű orsón, amibe egy 80 centis Lead Core-t kötöttem, a 120 grammos ólmot pedig egy Lead Clipbe akasztottam. A 25 centis előkére egy 4-es horgot kötöttem fel.

A Pro 1-es hajó radarral is fel van szerelve, ezért könnyen fel tudtam térképezni az előttem lévő területet. A 8-10 fokos víz egyenletesen mélyült 4,5 méterig, aztán emelkedett egészen a túloldalig. Különböző mélységekbe raktam le a szerelékeket, sőt az egyiket átvittem a túloldali nád elé 1,5 méteres vízbe. Etetésnek pár marék bojlit tettem a hajóba, a horogra pedig PVA hálót akasztottam, amibe 4 mm-es halibut pelletet raktam. A PVA-t még lelocsoltam egy kis Red Mixerrel, hogy nagyobb legyen a vonzereje.

A talaj eléggé fel volt ázva, korábban még az eső is esett, ezért nem volt valami leányálom a közlekedés, de készültünk megfelelő csizmákkal és ruházattal.

Másnap reggelig egy pontyot sikerült fognom, a kis vízben felkínált 24-es Big One-ra jött. Napközben kisebb csalikombinációkkal is próbálkoztunk, de a kárászok és az óriási karika keszegek szinte azonnal felvették. Úgyhogy én ezek után csak egy szem főtt 22-24-es bojlikkal csaliztam.

Az éjszakák hidegek voltak, egy kis sátor fűtéssel tudtam javítani a komfort érzetemen, de még így is nehezen keltem fel az éjszakai órákban. A köd is megnehezítette a dolgunkat, volt, hogy 50 méterig sem lehetett ellátni. Ilyenkor a behordás is nehezen ment, alig tudtunk tájékozódni a vízen. Sőt, a pontyok sem voltak étvágyuknál valamiért, csak pár darab 4-5 kilós példányt sikerült horogra csalnom. Igazából nem tudtam az okát, azt gondoltam, hogy ebben az időszakban a mélyebb vízen tudunk a tó nagyobb pontyaiból legalább egyet-kettőt megfogni. A légnyomás 1030 volt, ami elég magas ahhoz, hogy a pontyok ne legyenek étvágyuknál. Előkerültek a pergető botok is, de a tó csukái, süllői nem reagáltak a máskor legfogósabbnak bizonyuló műcsalikra.

Szinte az összes pontyomat a túloldali kis vízből sikerült megfognom. Lehet, hogy nem jó helyet választottunk. Lehet, hogy a tó sekélyebb vizű helyeit kellett volna választani. Az biztos, hogy számomra az ebben az időszakban fogott halak értéke magasabb, mint máskor. Egy rossznak tűnő horgászat után is lehet jókedvvel elhagyni a vízpartot.

Írta: Ács József

Fotók: Ács József és Farkas Gergely