The Fishing & Hunting Channel – Közép-Európa egyetlen lokalizált horgász-vadász csatornája

Vízvonalban – Óriás meglepetés

Vízvonalban – Óriás meglepetés

Norbival egy olyan vízre szerveztünk néhány napos túrát, ami már régóta dédelgetett álmom volt. Pölöskének a vízi világa számos állat és növénynek ad otthont. A területen három tó található, köztük a Nagy-tó melynek vízfelülete 146 hektár. Jelenleg a tó magán viseli a korábbi bányászati tevékenység nyomát. Így vízmélysége változó, 2 és 6 méter között van. Belső fás növényzettel borított szigetek, sekélyebb mocsaras területek, bennhagyott kiszáradt fák jellemzik. Megszámlálhatatlan látható és a víz alatt megbúvó elszáradt fatörzsekkel, ágakkal. A nyílt vízfelületet kisebb-nagyobb szigetek szabdalják, illetve parti nádasok és mocsarak. A környezet hatalmas élővilággal rendelkezik. Kimagaslóan nagy számban élnek itt a kétéltűek is. Köztük a szigorúan védett mocsári teknős.

Nagyon hamar eltelt az első nap, összeraktuk a tábort, felállítottuk a sátrat, behordtuk a végszerelékeket. Azt gondoltam, hogy ezen a héten nagyon nehéz lesz nagytestű halat fogni, hiszen óriási szelet mond, előttünk egy méteres a vízmélység, nagyon nagy dzsungel van, szinte mindenhol akadó. Megmondom őszintén, hogy egy kicsit meg voltam ijedve. Nem volt egyszerű a csaliknak megtalálni a megfelelő helyet. Azon kívül, hogy megállás nélkül fújt a szél és a csónak szinte irányíthatatlan volt, folyamatosan a vízből kiálló elszáradt fákat kellett kerülgetni.

Körülbelül 3 óra telt azóta, hogy vízbe raktuk a csalikat és érkezett is az első hal elég vehemens kapással. A bot tornamutatványaiból éreztem, hogy nem nagy hal, és igazából legbelül nem is ért meglepetés, hiszen minden horgunk sekély, maximum 1 méteres vízmélységben volt. Örültem a halnak, de ezzel együtt elhatalmasodott rajtam egy gyötrő gondolat, hogy talán rossz helyet választottunk.

Reggel korán keltem, hogy lássam merre mozognak a halak. Egy-két kisebb példányt láttam a sekély vízben melegedni, de igazából előttünk mozdulatlan volt a víz. Ébredezett körülöttünk a természet is. Minden reggel, melyet egy tó partján töltök el, egy különleges érzéssel tölt fel. Megmagyarázhatatlan belső örömöt, boldogságot érzek. Itt vagyok önmagam. A vízi madarak mellett néhány énekesmadárfaj is él a pölöskei tavaknál, de a ponty-horgászok azonban az óriási halakért szeretik ezt a tavat, hiszen itt akár 26 kg-os példány is a horgukra akadhat. Norbi is pesszimistán állt a horgászathoz, de ennek ellenére a második napom a délelőtti órákban a 80 cm-es vízből sikerült fognia egy 8 kilogrammos bajszost. Mondanom sem kell, megjött a kedvem a horgászathoz.

Nagyon nehéz itt a horgászat, rengeteg az akadó. Sőt az akadóknak a nagyobb részét nem is látjuk, mert víz alatt van. Viszont még a szél is nehezíti a horgászatunkat, minden egye csónakos akciónk nagyon nehezen megy. Ja, és akkor még a töklevélről nem is beszéltem. A táj igazi erdőrengeteg, így a tó jellegéből adódóan bizony tiszta, szabad területet elvétve látni. Mindenhol kiálló bokorszigetek, elkorhadt fák teszik változatossá a vízfelszínt.

Tönkrement az elektromos motorunk, csónakot kellett cserélnünk. Aztán jött a kapás, megszólalt a kapásjelzőm. Ez a bajszos sem fejtett ki nagy ellenállást, így éreztem, hogy nem most döntöm meg az egyéni rekordomat. A kis ponty talán 3-4 kilós lehetett. Az élmény persze bizakodásra adott okot, miután mindketten elkeseredtünk a sorozatos negatív történések miatt.

Még aznap kora délután, hiába ment tönkre a motorunk, hiába volt sekély a víz, hiába fújt a szél folyamatosan, egyszer csak megszólalt Norbi elektromos jelzője is. Arra gondoltunk, hogy bárcsak nagy hal lenne, bárcsak valami szerencsés dolog is történne velünk. A hal keményen dolgozott a zsinór végén. Mióta itt vagyunk, most először éreztük, hogy érdemes itt lenni, érdemes horgászni, érdemes belerakni a sok munkát egy ilyen túrába. 15 perc után, egy különleges hal feküdt előttünk a bölcsőben. Norbi amúgy is szereti a spanyol mintás bajszosokat, de ez az állat köztük is az egyik leggyönyörűbb volt!

Nagyon jól aludtunk az éjszaka folyamán a spanyol mintás hal után. Ezáltal már bíztunk magunkban, és abban, hogy itt bármi megtörténhet Pölöskén. Valami nagy halra vágytunk, az agyam csak kattogot, mit kellene máshogyan csinálni. Miközben rágódtam mit hogyan csináljak, azon kaptam magam, hogy Norbi swingere erőteljesen elindult felfelé. Elindult a szokásos vehemenciával a botok felé, felvette a botot és abban a pillanatban óriási meglepetés érte! A bot mintha betonba akadt volna… se előre se hátra… végtelennek tűnő harc kezdődött. Mikor megláttuk a halat, tudtuk, ez az amire vágytunk! Norbi szinte remegve nyúlt a merítőért, ideges volt, nehogy elveszítse ezt a hatalmas pontyot! Ez a hal jelen körülmények között tényleg meglepetésként ért minket, egyáltalán nem számítottunk rá. A mérleg mutatója 18 kilónál volt képes lelassítani és megállni. Óriási meglepetés!

Nagyon nehéz körülmények között horgásztunk pár napig és annak ellenére, hogy csak kisebb halakat sikerült fognom, nagyon sok tapasztalatot gyűjtöttem, amelyek a jövőben biztosan nagy segítségemre lesznek a nagyobb halak becsapásában is. Lenyűgöz ez a vad környezet, örülök, hogy ezt a helyet választottuk ennek a meghatározó kalandnak a helyszínéül. Megtanultuk, hogy soha nem szabad feladni, mindig vár ránk valami, ami felejthetetlenné varázsol egy egyszerűnek tűnő horgásztúrát is!

Írta: Ács József

Fotók: Ács József és Paál Norbert