The Fishing & Hunting Channel – Közép-Európa egyetlen lokalizált horgász-vadász csatornája

Sikeres Sporthorgász áprilisi számából

Balatonfőkajártól Dömsödig

A kilencvenes évek vége felé kezdődött, még nőtlen voltam, heteket töltöttem különféle bojlis túrákkal az ország különböző vizein, míg egyszer csak Pölöske lett az a horgászvíz, ahol már kellő tudatossággal fordultam a bojlizás felé. Szerintem az ország legnehezebb horgászvize, nem véletlen, hogy a hazai és nemzetközi horgászturizmus célállomása! Pontyban, harcsában, azok megfogásában verhetetlen az egykori tőzegbányászat nyomán kialakult tó. Tagoltsága, egymáshoz nem illő mederszerkezete, fás, akadós helyei kihívást jelentenek minden horgász számára. Az első időkben a kapásokig én is eljutottam, csak a halakat nem tudtam megfogni. Szerencsére megismerkedtem két sráccal, akik nagyon ismerték a tavat, és segítettek. Szeretem a kihívásokat, tanulni sem vagyok rest, lassan megnyílt előttem a tó. Eleinte gyári bojlival horgásztam, aztán egyre inkább átálltam a saját készítésűre, ami nem volt kudarcoktól mentes. (Zákonyi Botond)

Bányatavi pontyok az akadók közül

Az időjárás-előrejelzést figyelve nagyon szép, napsütéses időt jósoltak péntekre, úgyhogy nem is merült fel bennem több kérdés, hanem már azon töprengtem, hogy hova is menjek horgászni. Hamar kitaláltam, hogy egy közelemben lévő bányatóra fogok ellátogatni, ahol az akadók miatt, hiába van sok hal, mégsem olyan egyszerű a horgászat. Reggel hét órakor már a parton voltam, és igyekeztem minél gyorsabban elkészülni mindennel, hogy dobhassam is be a szerelékemet. (Raffer Kristóf)

Külföldi pontyok

Hihetetlen, milyen gyorsan pörögtek a dolgok. Konkrétan az etetés után folyamatosan jöttek a gyönyörű halak, volt, hogy egyszerre három boton is kapás volt. Szinte érezni lehetett, ahogy ritkultak a kapások, fogyott ez előttünk levő beetetett anyag, és a szomszédoknál kezdődtek a kapások. Ilyenkor azonnal reagálni kellett, és etetni. Ismét két-három órás spombozás következett. Majd leszállt az este, és a pontyok csak jöttek és jöttek… (Csörgő Tamás)

Fekete sügerezni indultam

Amikor kedvenc folyómon, a Dunán tilalom van balinra, süllőre, nem mellesleg csukára, akkor meg kell keresni azt a horgászmódszert, amit „legálisan” is alkalmazhatunk. Jászra, domolykóra lehet pergetni, de a hideg dunai víz még nem volt a legoptimálisabb. Hogy őszinte legyek, a másik ok, hogy a fekete sügér viszont óvatosan, de már táplálkozik! Szeretek minél több helyen horgászni, és szeretek minden pergethető halra pecázni. A hívó szónak nem tudtam ellenállni, és útvonalat változtatva a Duna helyett a bányatavakat vettem célba. (Hodula Tamás)

Nyitnikék

Itt a várva várt tavasz! Zsong az ártér a megrészegült madarak csivitelésétől! A füzek levele picinyke, halványzöld hajtásokkal festi meg a folyópartot. Nagyon vártam, hogy áprilisra forduljanak naptárom lapjai, hiszen ezzel kezdetét veszi a harcsák pergető horgászatának időszaka is, mely számomra a legkedvesebb horgászmódszer. Veszettül bizsereg a tenyerem, nem tudok tovább várni, azonnal indulnom kell! Egy pálca, egy csali, és már siklik is a ladikom új kalandjaim felé. (Oláh Csaba)

Oldalazva, akár viharos szélben is

Az erős szél és az általa keltett hullámzás többnyire nemcsak megnehezíti, hanem elég gyakran lehetetlenné is teszi a szokásos és eredményes kapásérzékelést feederes horgászat esetén. A probléma ráadásul hatványozottan jelentkezik akkor, amikor a legfinomabb szerelékekkel és legérzékenyebb spiccekkel horgászik valaki. A helyzet mégsem reménytelen, mert van a dolognak egy tökéletesen kiforrott, hibátlanul működő, ám szinte teljesen elfelejtett megoldása. A részleteket és az eszközt Gombás Gábor közreműködésével a Palotavárosi-tavon elevenítjük fel és mutatjuk be. (Szarka László)

Tavaszi kikapcsolódás

Bevallom, imádok feederezni is, ráadásul nem ma kezdtem ezt a műfajt, így nem véletlen, hogy a pergetőbotokon kívül a legnépesebb a feederes felszerelésem. A tavasz – eleve a hosszú szürke téli esték után – rendkívül hívogató a madárcsicsergésével, az egyre színesedő képével és természetesen az ezzel járó illatokkal, amiket a gyenge tavaszi fuvallat kever nekünk össze a környező mintákból. Nemcsak tavasszal, de ha bármikor kimegyek a vízpartra, beleszagolok egy nagyot a levegőbe, ezzel is átvéve a vízpart hangulatát. (Lukácsi Béla)

default

Elhanyagolt bányatóból közösségi tér

Él az emlékeimben egy tó, nem messze Várpalotától, a sok-sok tó „országának” egyik tava, a maga 40 hektárjával a legnagyobb. Jó csukás víz hírében állt, így egy téli napon, valamikor a 2000-es évek elején, úgy döntöttem, hogy próbára teszem a vizet, és saját magamat is. Számtalan lék jelezte az előttem érkezők próbálkozásait, fúrtam melléjük még párat, de nem jártam sikerrel. A kis, komfort nélküli halőrházban, summázva a sikertelenséget, búcsúzkodtam, amikor a tógazda közelben bevetett botjának úszója eltűnt a lékben. A tógazda nagyvonalúan átengedte a lehetőséget, így általam került kifogásra a jogosan őt illető zsákmány. Nem volt nagy jószág, de nem is ez volt az érdekes, hanem az élmény és a tógazda szívélyessége. (Császár Erzsébet)