The Fishing & Hunting Channel – Közép-Európa egyetlen lokalizált horgász-vadász csatornája

A Süllő

Sander lucioperca

A süllő Európában honos. Magyarországon nagyobb folyóinkban és tavainkban található meg, a Tisza, a Duna, a Körösök, a Dráva, valamint tavaink közül a Balaton és a Velencei tó híres süllőállományáról.
Kedveli az oxigéndús kemény aljzatú vizeket, állandóan búvóhelyet keres magának, ahol nem talál ott a meder egyenetlenségeiben keres fedezéket. Állóvizeken bedőlt fák mellett, nádasokban kell keresni. Az iszapos részeket kerüli, folyóvizekben partbiztosító kőrézsűk, kőgátak, sarkantyúk, ruganyok, valamint duzzasztóművek alvízén található meg nagyobb számban. A süllő mérete elérheti az 1 métert, súlya pedig  15 kilóig terjedhet. Teste nyúlánk, oldalról alig lapított, feje hosszúkás, szeme nagy. Szája mélyen hasított és csúcsba nyíló, számos apró fogat rejt, ezek közül kiemelkedik két pár hosszabb ebfoga, lényegében ez különbözteti meg leginkább kisebb testű rokonától, a kősüllőtől. Oldalait 6-8 halvány, a testére merőleges oldalfolt tarkítja. Ívása március-április hónapokban történik. Ikráit a fák vízbenyúló gyökérzetére rakja, melyeket a hím kikelésig őriz.
Ahol a természetes ívás nem mindig sikeres, a megfelelő hely hiányában, ott süllőbokrokat helyeznek ki (borókabokor), hogy elősegítsék a szaporodásukat. Az ikrából kikelő lárva először apró planktonikus állatokkal táplálkozik(Rotatoria, Daphnia Magna, Diatomus), később áttér a nagyobb állatkák, férgek fogyasztására, csak néhány cm-es nagyság elérésekor tér át a ragadozó életmódra. Felnőtt korában is gyakran előfordul, hogy nem csak halakat fogyaszt, hanem csigákat és kagylókat is.