The Fishing & Hunting Channel – Közép-Európa egyetlen lokalizált horgász-vadász csatornája

A Sikeres Sporthorgász szeptemberi tartalmából

 

Harcsák és pontyok

Rekkenő, szinte már sivatagi hőség fogadott minket, a nappali 40-42 Celsius-fokos hőmérséklet és a hatalmas harcsákkal való küzdelem nagyon igénybe vette az energiánkat. Én ezen a túrán a süllő- és a pontyhorgászatra fektettem nagyobb hangsúlyt, de természetesen a harcsák is szerephez jutottak. (Csörgő Tamás)

Gyerekjáték?

Nem telhet el úgy nyár, hogy ne vennék részt néhány horgásztáborban, mint segítő. Nagyon hálás és felelősségteljes feladat ez, hiszen a jövő nemzedék horgászainak tanításáról van szó. De mindjárt az elején szeretném megjegyezni, hogy a gyermekek zöme nagyon képben van, főként a YouTube-on elérhető horgászfilmeknek köszönhetően. (Döme Gábor)

A japán módi

Van, ugyebár, a műlegyezés. Hiszen tudjuk: amikor hajigálnak előre-hátra, aztán egyszer csak valahol elől messze leesik a csali, amit jól behörpöl a domolykó vagy pisztráng vagy valami más. És még olyan helyen és vízállásban is tudnak halat fogni, ahol senki más. Jellemzőjük még a melles neoprén ruha, ami akkor is rajtuk van, ha arasznyi patak mellett cserkelnek. És van mostanában a tenkara. Illetve egyre inkább kezd teret hódítani – hogy egészen korrekt legyek. Japánból indult útjára, ahol is a hegyi patakokon való halfogásra fejlesztették ki az ottani sporik – tudtuk meg mindezeket Nyíri Dánieltől, akivel a Szinván találkoztunk össze. (Jakó László)

A feederhorgászat Herkulese

Van egy ajánlatunk a legnehezebb helyzetekre: Trend-i bottal a dunai márnák ellen! A dunai márnahorgászat kétség kívül a legjobban megterheli a felszerelésünket. Ezért bátran mondhatjuk, ha van egy összeállításunk, amivel a Duna húzósabb szakaszán tudunk horgászni és halat fogni, akkor az jó eséllyel minden más nagyhalas-távdobós helyzetben megállja a helyét.

Vízfelszíni pontyozás feederbottal

A tikkasztó nyári napok nemcsak az elviselhetetlen forróság, de a nehezen becsapható halak miatt is igazi kihívásnak számítanak a horgászok számára. A halak, jelen esetben a pontyok anyagcseréje a víz melegedésével felgyorsul, ezáltal több táplálékot kell magukhoz venniük, mégis sokszor előfordul ebben az időszakban, hogy a fenéken bevetett horgaink nem találnak gazdára. A sikertelenség oka nagyon egyszerű: a pontyok nagy része ilyenkor vízközt tartózkodik, és lehet a legjobb etetőanyag a kosarunkban, vagy bármilyen finom falat a horgunkon, ha nem ott kínáljuk fel, ahol a halak tartózkodnak akkor kapás nélkül maradunk. Ekkor nincs értelme várni a csodára a fenéken, vízközt vagy a víz felszínén kell horgásznunk. (Jankovich Krisztián)

Amuros praktikák

Putz Tamás kollégámmal már jó pár napot töltöttünk együtt a vízparton, amelyek egy részéből igazán hangulatos filmek is készültek. Tomi amellett, hogy sok innovatív ötletet visz bele a horgászataiba, rendkívül praktikusan és összeszedetten indul neki a vízpartnak. Mindig mindent a lehető legoptimálisabban helyez el a parton, és kínál fel a vízben. Már-már megszállott vágya a tökéletesre számomra sokszor kicsit idegesítő, de az eredményeivel mindig alátámasztja elveit. (Sipos Gábor)

Soha ne add fel!

Az idei Mozgássérültek Országos Bajnokságát Jámbor János nyerte, olyan nagynevű versenyzők előtt, mint a kétszeres világbajnok Gurisatti Gyula, Varga Tamás, Samu Zsolt. Az idei győztes nagy küzdő, nemcsak a vízparton, hanem a privát életben is. Azt mondhatnám, hogy amit az élet idáig elvett, abból ezzel a győzelemmel egy keveset visszaadott. (Zákonyi Botond)

Az úszó gumihal

A cél a csali létrehozásánál elsősorban az volt, hogy legyen picit egyedi – persze ez sem lemásolhatatlan –, és nem utolsósorban olyan csali legyen, ami fogósságával hívja fel magára a figyelmet. Pont az utóbbi miatt új utakat próbáltunk keresni, amikor szembejött egy anyag, ami egyedivé és főleg fogóssá is teheti a csalit. Elsőre kissé morbidnak tűnhet a történet, de érdekes. Az egyik távoli ismerősöm egy baleset következtében elveszítette az egyik fülét, ezt a mai technológiával már egész jól tudják orvosolni, vagyis kapott egy műfület, amit odapattinthat az eredeti helyre. Persze, ez sok viccelődésre is okot adott, és volt, hogy kézről kézre járt a fül. Kézbe véve érdekes tapintású, plasztik csalira hajazó anyaga volt. No, innen elkezdeni a fantázia dolgozni. Ugyanis a fajsúlya rendkívül kicsi, ami úszóvá teszi, ha csak magát az anyagot nézzük, és levesszük a fém patentek súlyát. Továbbá erős is az anyag, mert hogyan nézne ki barátunk, ha minden szülinap után új fület kellene készíttetni a szétszaggatott régi helyett. A viccet félretéve, ez egy strapabíró, speciális anyag, ami természetesnek tűnik, még a tapintása is természetesebb, mint a hagyományos plasztik csaliknak. (Lukácsi Béla)